Cseh munkaszüneti napok: teljes lista és magyarázat (2026)

Csehország, ez a gazdag történelmű és hagyományú ország, sokféle munkaszüneti napot ünnepel, amelyek a kulturális és történelmi örökségét tükrözik. Ezek a napok többet jelentenek egyszerű munkaszünetnél: mélyen beépültek a cseh életbe, és bepillantást adnak a nemzet értékeibe, történelmébe és hagyományaiba.

A vallási ünnepektől a történelmi megemlékezésekig minden munkaszüneti napnak külön helye van a csehek szívében. A látogatóknak ezeknek az ünnepeknek az ismerete értékes betekintést ad a cseh kultúrába, és lehetőséget kínál arra, hogy más megvilágításban ismerjék meg az országot.

A cseh munkaszüneti napok listája

Csehországban 13 munkaszüneti nap van. Íme a lista:

Public Holiday	Date
Újév	január 1.
Nagypéntek	változó dátum (március/április)
Húsvéthétfő	változó dátum (március/április)
A munka ünnepe	május 1.
A győzelem napja	május 8.
Szent Cirill és Metód napja	július 5.
Husz János napja	július 6.
A cseh államiság napja	szeptember 28.
A független csehszlovák állam napja	október 28.
A szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja	november 17.
Szenteste	december 24.
Karácsony első napja	december 25.
Szent István napja	december 26.

Újév (január 1.)

Az újév, csehül „Nový rok”, január 1-jén van, és az új esztendő kezdetét jelöli. Ez az ünnep az elmúlt év számvetésének és az új év várakozásának ideje. Csehország-szerte munkaszüneti nap, a legtöbb üzlet, iskola és hivatal zárva tart.

Történelmi jelentőség

Az újév régóta a megújulás és az új kezdet napja. A cseh történelemben ez egyben az a nap is, amikor Csehszlovákia két független államra vált szét: Csehországra és Szlovákiára, 1993. január 1-jén. Ez a békés szétválás – amelyet „bársonyos válásként” emlegetnek – jelentős esemény a cseh történelemben, és külön jelentésréteget ad az újévi ünneplésnek.

Hagyományok

Szilveszterkor (Silvestr) a csehek hagyományosan a családdal és a barátokkal ünnepelnek: étellel, itallal és tűzijátékkal. Az ünneplés gyakran az újév első óráiig tart. Másik népszerű hagyomány a jövő évi fogadalmak megfogalmazása, jellemzően az egészségről, a boldogságról és a jólétről.

Sok cseh megnézi az elnök újévi beszédét is, ami régi hagyomány. A beszéd értékeli az elmúlt évet, és felvázolja a kormány céljait és prioritásait az új évre.

Olvasd el az útmutatónkat: Szilveszter Prágában 2026: tűzijáték, bulik és tippek

Nagypéntek és húsvéthétfő

A húsvét Csehország egyik legfontosabb vallási ünnepe, amelyet keresztény és kereszténység előtti hagyományok keverékével ünnepelnek. A cseh húsvéti ünnepekhez tartozik a nagypéntek (Velký pátek) és a húsvéthétfő (Velikonoční pondělí) – mindkettő munkaszüneti nap.

A húsvét jelentősége Csehországban

A húsvét Csehországban a megújulás és az újjászületés ideje, amely a keresztény hit szerint Jézus Krisztus feltámadását jelképezi. Egyben olyan időszak is, amikor sok ősi pogány hagyomány éled újjá – különösen azok, amelyek a tavasz érkezését ünneplik.

Vallási és világi szokások

Bár a húsvétnak erős vallási tartalma van, Csehországban a szokások és az ünneplés nagy része inkább világi jellegű. A húsvéti időszakban végig tartanak istentiszteleteket: a nagypéntek Jézus keresztre feszítésére emlékezik, a húsvétvasárnap pedig a feltámadását ünnepli. Sok cseh számára viszont a húsvét csúcspontja a húsvéthétfői világi hagyomány.

Hagyományok: tojásfestés (kraslice), pomlázka és húsvéti vásárok

Csehország egyik legkedveltebb húsvéti hagyománya a hímes tojás készítése, amelyet kraslicénak hívnak. Ezeket az aprólékosan festett tojásokat gyakran ajándékba adják, és az új élet jelképei.

Másik különleges hagyomány a „pomlázka”: fűzfavesszőből font korbács. Húsvéthétfőn a fiúk és a férfiak ezzel finoman megveregetik a lányokat és a nőket – a hiedelem szerint ez egészséget és fiatalságot hoz a következő évre. Cserébe a nők hímes tojást vagy édességet adnak.

A húsvéti vásárok – főleg a prágaiak – az ünneplés pezsgő részei. A standokon kézműves termékek, hagyományos ételek és persze hímes tojások sorakoznak. Remek alkalom, hogy a turisták első kézből ismerjék meg a cseh húsvéti hagyományokat.

Hogyan alakulnak a dátumok

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek dátuma évről évre változik, mert a holdnaptár határozza meg őket. A húsvétvasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnapra esik, vagyis március 22. és április 25. között bármikor lehet.

A munka ünnepe (május 1.)

A munka ünnepe, csehül „Svátek práce”, május 1-jén van, és munkaszüneti nap Csehországban. A dolgozóknak és a munkásmozgalomnak szentelt nap, de a cseh kultúrában külön helye van a szerelem napjaként is.

A munka ünnepének történelmi háttere Csehországban

A munka ünnepe a 19. század végi munkásmozgalomból ered, amely a dolgozók jogaiért és a nyolcórás munkaidőért küzdött. Csehországban a 20. század eleje óta ünneplik, és jellemzőek voltak a munkásfelvonulások és a parádék – különösen a szocializmus idején.

Ünnepségek és felvonulások

Ma a munka ünnepét Csehországban különféle események kísérik, köztük a szakszervezetek és politikai pártok szervezte gyűlések és felvonulások. Ezek jellemzően a dolgozók jogairól, a társadalmi igazságosságról és gazdasági kérdésekről szólnak. A nap ugyanakkor alkalom arra is, hogy az emberek élvezzék a tavaszi időt: sok cseh a szabadban tölti a napot, piknikezik vagy sétál a parkban.

Május 1. kettős jelentése: a munka ünnepe és a szerelem napja

A munka ünnepe mellett május 1-jét Csehországban a szerelem napjaként is ünneplik, a híres cseh költő, Karel Hynek Mácha nyomán. A hagyomány szerint a párok május 1-jén virágzó cseresznyefa alatt csókolóznak, hogy boldogság és szerelem kísérje őket a következő évben. Az ünnepnek ezt a romantikus oldalát széles körben tartják: a parkok és kertek tele vannak párokkal, akik a tavaszi virágzást élvezik.

A győzelem napja (május 8.)

A győzelem napja, csehül „Den vítězství”, május 8-án van, és a második világháború európai befejezésére emlékezik. Munkaszüneti nap, amely Csehszlovákia náci megszállás alóli felszabadulását ünnepli.

Megemlékezés a második világháború végéről

A győzelem napja annak évfordulója, hogy a náci Németország 1945. május 8-án megadta magát, ami a második világháború európai befejezéséhez vezetett. Csehszlovákia számára ez a nap egyben a hosszú évekig tartó megszállás végét és az ország újjáépítésének kezdetét is jelenti.

A csehszlovákiai felszabadulás történelmi háttere

A második világháború alatt Csehszlovákiát a náci Németország szállta meg, és az ország hatalmas megpróbáltatásokat élt át a megszállás idején. Prága felszabadítása a szovjet és a szövetséges erők által 1945 májusában sorsfordító pillanat volt az ország történelmében, és elvezetett Csehszlovákia független államként való újjáalakulásához.

Események és ünnepségek ezen a napon

A győzelem napját Csehország-szerte különféle események és ünnepségek kísérik. Prágában hivatalos megemlékezéseket tartanak jelentős történelmi helyszíneken, köztük a vítkovi Nemzeti Emlékhelyen és az Óvárosi téren. Ezeken gyakran katonai parádé, koszorúzás és politikai vezetők beszédei szerepelnek. Sok város és település is szervez eseményeket azok emlékére, akik harcoltak és elestek a háborúban.

Szent Cirill és Metód napja (július 5.)

Szent Cirill és Metód napja, amelyet július 5-én ünnepelnek, munkaszüneti nap Csehországban, és két bizánci testvér örökségét tiszteli, akiknek meghatározó szerepük volt a kereszténység terjesztésében és a szláv kulturális identitás kialakításában a térségben.

Kik voltak Szent Cirill és Metód?

Szent Cirill és Metód 9. századi hittérítők voltak a Bizánci Birodalomból, akik döntő szerepet játszottak a szláv népek megkeresztelésében. Nekik tulajdonítják a glagolita ábécé megalkotását, amelyből később a cirill írás fejlődött ki, és amely lehetővé tette a Biblia és a liturgikus szövegek szláv nyelvre fordítását.

Hatásuk a szláv világra és a cseh kultúrára

Cirill és Metód munkája megalapozta a szláv kultúra és írásbeliség fejlődését. Hozzájárulásuk nemcsak vallási, hanem kulturális is volt: segítettek formálni a szláv népek – köztük a cseh földek lakóinak – identitását. Az örökségüket ma is ünneplik, és „a szlávok apostolaiként” tartják számon őket.

Hagyományok és ünnepségek ezen a napon

Szent Cirill és Metód napján Csehország-szerte vallási szertartásokat és kulturális eseményeket tartanak. Velehradban, a két szenthez kötődő zarándokhelyen több ezren gyűlnek össze egy különleges misére és további megemlékezésekre. Ez a nap egyben alkalom arra is, hogy a csehek elgondolkodjanak a kulturális örökségükön és e két alak történelmi jelentőségén.

Husz János napja (július 6.)

Husz János napja, amelyet július 6-án tartanak, munkaszüneti nap Husz János, a jelentős cseh vallási reformer és nemzeti hős emlékére. Gondolatai és vértanúsága mély nyomot hagyott a cseh történelemben és a tágabb keresztény világban.

Husz János öröksége a cseh történelemben

Husz János 14. századi pap, filozófus és korai keresztény reformer volt, akinek tanításai megkérdőjelezték a katolikus egyház gyakorlatát. A reformra való felhívása és az egyházi visszaélések bírálata kiközösítéshez, végül 1415-ben máglyahalálhoz vezetett. Husz vértanúsága robbantotta ki a huszita háborúkat, amelyek jelentősen alakították Közép-Európa vallási és politikai viszonyait.

Miért nemzeti hős Husz János

Husz Jánost a cseh nemzeti identitás és az elnyomással szembeni ellenállás jelképének tartják. Az igazság és az igazságosság iránti elkötelezettsége – még a halál árnyékában is – nagy tiszteletnek örvendő alakká tette a cseh történelemben. Husz tanításai emellett megalapozták a protestáns reformációt, és Európa-szerte hatottak a vallási gondolkodásra.

Ünnepségek és megemlékezések

Husz János napján megemlékezéseket tartanak a Husz életéhez kötődő helyszíneken, köztük a prágai Betlehem-kápolnában, ahol prédikált. Nyilvános eseményeket – előadásokat, kiállításokat és istentiszteleteket – szerveznek az örökségének tiszteletére. Sok cseh felkeresi a Husznak szentelt emlékhelyeket is, és felidézi, mit adott a cseh kultúrának és történelemnek.

A cseh államiság napja (szeptember 28.)

A cseh államiság napja, amelyet szeptember 28-án ünnepelnek, munkaszüneti nap, amely Szent Vencelre, a cseh földek védőszentjére és a cseh államiság megalapozására emlékezik. Ezt a napot Szent Vencel napjaként is ismerik.

Szent Vencel és a cseh államiság napjának jelentősége

Szent Vencel, a 10. századi cseh fejedelem a cseh történelem egyik legfontosabb alakja. Neki tulajdonítják a korai cseh állam megszilárdítását és a kereszténység terjesztését a térségben. Meggyilkolása után Vencelt szentté avatták, és a hit vértanújaként őrzött öröksége évszázadokon át fennmaradt. Szent Vencel napja ezért egyszerre vallási és nemzeti ünnep, amely a cseh államiságot és az ország keresztény örökségét ünnepli.

Történelmi háttér: Szent Vencel és a cseh állam megalapítása

Vencel uralkodása az egységes cseh állam kezdetét jelentette, és a keresztény hit erősítésére tett erőfeszítései megalapozták a nemzet későbbi fejlődését. Szent Vencel legendája – különösen a története arról, hogy a testvére, Boleszláv keze által lett vértanú – a cseh folklór és identitás központi részévé vált.

Mai megemlékezések

A cseh államiság napját különféle események és ünnepségek kísérik, főleg Prágában. A legjelentősebb az éves zarándoklat Stará Boleslavba, ahol Vencel vértanúhalált halt. A cseh köztársasági elnök ezen a napon állami kitüntetéseket is átad, elismerve azokat, akik sokat tettek a nemzetért. Az ország egész területén elgondolkodnak az emberek az államiság jelentőségén és Szent Vencel maradandó örökségén.

A független csehszlovák állam napja (október 28.)

A független csehszlovák állam napja, amelyet október 28-án ünnepelnek, Csehszlovákia 1918-as megalapításának évfordulója. Jelentős nemzeti ünnep Csehországban, amely a modern cseh állam születését jelképezi.

Csehszlovákia megalakulása 1918-ban

1918. október 28-án Csehszlovákia kikiáltotta függetlenségét az Osztrák–Magyar Monarchiától, és szuverén nemzetként lépett a világ színpadára. Ez az esemény a cseh nemzeti újjászületés betetőzése volt – egy mozgalomé, amely a cseh kultúra, nyelv és identitás helyreállítását tűzte ki célul. Csehszlovákia megalakulása sorsfordító pillanat volt Közép-Európa történelmében, és demokratikus köztársaság létrejöttéhez vezetett Európa szívében.

Csehszlovákia szétválása és annak hatása

Bár Csehszlovákia a 20. század nagy részében egységes állam maradt, az 1993. január 1-jei békés szétválás Csehországra és Szlovákiára nem csökkentette október 28. jelentőségét. Csehországban ezt a napot továbbra is ünneplik, emlékeztetőül az ország hosszú küzdelmére a függetlenségért és az önrendelkezésért.

Ünnepségek, felvonulások és nemzeti büszkeség

A független csehszlovák állam napján Csehország felvonulásokkal, koncertekkel és sokféle kulturális eseménnyel ünnepel. A legjelentősebb ceremóniák Prágában zajlanak, köztük a katonai parádé és a koszorúzás a vítkovi Nemzeti Emlékműnél. A cseh köztársasági elnök beszédet is mond, és állami kitüntetéseket ad át kiemelkedő polgároknak. Az ország egész területén büszkeséggel gondolnak a nemzet történelmére, és felidézik e nap jelentőségét.

A szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja (november 17.)

A szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja, amelyet november 17-én tartanak, munkaszüneti nap, amely a cseh történelem két sorsfordító eseményére emlékezik: az 1939-es, náci megszállás elleni diáktüntetésekre és a bársonyos forradalom 1989-es kezdetére.

Az 1939-es és az 1989-es események

1939. november 17-én a náci erők brutálisan elfojtották a prágai diáktüntetéseket, ami a cseh egyetemek bezárásához, a diákvezetők kivégzéséhez vagy bebörtönzéséhez vezetett. Ez az esemény a zsarnokság elleni ellenállás jelképévé vált, és a nemzetközi diáknap emlékeztet rá.

Ötven évvel később, 1989. november 17-én egy békés prágai diáktüntetés robbantotta ki a bársonyos forradalmat, azt az erőszakmentes mozgalmat, amely véget vetett a kommunista uralomnak Csehszlovákiában. Ezt a napot ma a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napjaként ünneplik, azok bátorsága és kitartása előtt tisztelegve, akik a szabadságért és az emberi jogokért küzdöttek.

E nap jelentősége a modern cseh történelemben

A szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja Csehország egyik legfontosabb ünnepe, mert a nehezen kivívott szabadságjogokra és demokratikus értékekre emlékeztet. Ez az a nap, amikor felidézik azoknak az áldozatát, akik szembeszálltak az elnyomással – a második világháború alatt és a kommunizmus idején egyaránt.

Hogyan emlékeznek ma a csehek ezekre az eseményekre

November 17-én Csehország-szerte ünnepségeket és eseményeket tartanak azok emlékére, akik a szabadságért és a demokráciáért küzdöttek. Prágában a legnagyobb megemlékezés a Národní třídán zajlik, az 1989-es diáktüntetés helyszínén, ahol az emberek virágot helyeznek el és gyertyát gyújtanak a tüntetők tiszteletére. A napot számos kulturális és oktatási program is kíséri – beszélgetések, kiállítások és koncertek –, amelyek az ország demokratikus örökségét ünneplik.

Szenteste, karácsony és Szent István napja (december 24–26.)

A karácsony Csehországban ünnepi időszak, tele gazdag hagyományokkal és szokásokkal, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődnek. A karácsonyi ünnepekhez tartozik a szenteste (Štědrý den), a karácsony első napja (Boží hod vánoční) és Szent István napja (Svátek svatého Štěpána) – mindhárom munkaszüneti nap.

A cseh karácsonyi hagyományok áttekintése

A karácsony Csehországban az öröm és a családi együttlét ideje, olyan hagyományokkal, amelyek a keresztény hitet a helyi folklórral vegyítik. Az ünnepi időszak az adventtel kezdődik, amely a karácsonyra való készülődés ideje, és a szentestei, karácsonyi és Szent István-napi ünnepléssel tetőzik.

A szenteste szerepe és a Ježíšek (a kis Jézus) hagyománya

A szenteste a karácsonyi időszak legfontosabb napja Csehországban. A családok ünnepi vacsorára gyűlnek össze, amelyen hagyományosan halleves, ponty és burgonyasaláta szerepel. Vacsora után a család kicseréli az ajándékokat, amelyeket a hagyomány szerint Ježíšek, vagyis a kis Jézus hoz. Sok más országgal ellentétben, ahol a Mikulás vagy a Télapó hozza az ajándékot, Csehországban Ježíšek szerzi meg az örömöt a gyerekeknek szentestén.

Hogyan ünneplik a csehek a karácsonyt és Szent István napját

A karácsony első napja a pihenés és az elmélyülés ideje. Sok család megy istentiszteletre, és a napot jellemzően rokonlátogatással és karácsonyi finomságokkal töltik. A december 26-i Szent István napja szintén a családi együttlétről és a kikapcsolódásról szól. Ilyenkor sok cseh szabadtéri programokat választ – túrázik vagy korcsolyázik –, hogy élvezze a téli időszakot.

Hagyományos ételek és szokások

A cseh karácsonyi asztal tele van hagyományos fogásokkal, amelyek közül soknak jelképes jelentése van. A szentestei vacsora központi eleme a ponty, amely a szerencsét és a jólétet jelképezi. További hagyományos ételek a vánočka, ez az édes fonott kalács, valamint a sokféle karácsonyi aprósütemény (cukroví). Az ünnepi időszakhoz hozzátartozik a karácsonyi énekek éneklése, a fadíszítés és a betlehemek felállítása is.

Hagyományos cseh ünnepek és szokások (nem munkaszüneti napok)

A hivatalos munkaszüneti napok mellett Csehországban számos olyan hagyományos ünnepet és szokást is tartanak, amelyek mélyen gyökereznek az ország kultúrájában.

Masopust (a cseh farsang)

A masopust a farsang cseh változata, amelyet a nagyböjt előtti napokban ünnepelnek. Ezt az ünnepi időszakot felvonulások, álarcos mulatságok és lakomák jellemzik, és minden vidéknek megvannak a saját szokásai. Az ünneplés része a népzene, a tánc és a hagyományos ételek – például a fánk és a kolbász – elkészítése.

Mikulás napja (Mikuláš)

December 5-én, Mikulás napjának előestéjén Csehország-szerte izgatottan várják a gyerekek Mikuláš (Szent Miklós) látogatását, akit egy angyal és egy ördög kísér. Mikuláš édességgel és apró ajándékkal jutalmazza a jól viselkedő gyerekeket, az ördög pedig azzal fenyegetőzik, hogy a rosszakat elviszi a zsákjában. Ez a hagyomány a cseh karácsonyi időszak kedvelt része, amelyet gyerekek és felnőttek egyaránt élveznek.

További regionális ünnepek és helyi szokások

Csehországban sok olyan regionális ünnep és szokás él, amely tájegységenként változik. Ilyenek az egyedi népi fesztiválok, a szüreti ünnepségek és a vallási megemlékezések, amelyek a cseh földek sokszínű kulturális örökségét tükrözik.

Hogyan hatnak a munkaszüneti napok a mindennapokra Csehországban

A munkaszüneti napok Csehországban jelentősen befolyásolják a mindennapokat: a boltok működésétől a közlekedésig mindenre hatnak.

Hatás az üzletekre és a közszolgáltatásokra

Munkaszüneti napokon a legtöbb üzlet – boltok, éttermek és irodák – zárva tart vagy rövidített nyitvatartással működik. A hivatalok és a bankok szintén zárva vannak, a közszolgáltatások pedig korlátozott rendben működhetnek. Ez a vásárlástól az ügyintézésig mindent érinthet, ezért érdemes előre tervezni.

Utazás és turizmus az ünnepek alatt

A munkaszüneti napok népszerű utazási időszakok Csehországban, a helyiek és a turisták körében egyaránt. Sok cseh kihasználja a hosszú hétvégéket, hogy meglátogassa a családját vagy nyaralni menjen, ezért megnő a kereslet a közlekedésre és a szállásokra. A turistáknak a munkaszüneti napok különleges alkalmat adnak a cseh kultúra megismerésére, de az utazást és a szállást elengedhetetlen előre lefoglalni.

Nyitvatartás és tömegközlekedés

Munkaszüneti napokon a legtöbb bolt – köztük a szupermarketek és a bevásárlóközpontok – zárva tart vagy rövidített nyitvatartással üzemel. A tömegközlekedés is ritkított menetrend szerint járhat, különösen a kisebb városokban és vidéken. A nagyobb városokban, például Prágában, a tömegközlekedés továbbra is működik, de módosított menetrenddel.

Tippek turistáknak, akik cseh munkaszüneti napon látogatnak ide

Ha munkaszüneti napon terveznél Csehországba utazni, néhány dolgot érdemes szem előtt tartani, hogy a legtöbbet hozd ki az utadból.

Mire számíts munkaszüneti napon

Munkaszüneti napokon – különösen a nagy ünnepeken, mint a húsvét és a karácsony – sok látnivaló és szolgáltatás zárva tarthat vagy rövidített nyitvatartással működhet. Ezek az ünnepek ugyanakkor különleges alkalmat adnak arra, hogy megismerd a cseh hagyományokat és szokásokat: a húsvéti vásárokat, a karácsonyi vásárokat és a kulturális eseményeket.

Hogyan tervezd az utad az ünnepek köré

A kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes az utad a munkaszüneti napok köré tervezni. Nézz utána előre, mely látnivalók lesznek nyitva, és fontold meg, hogy részt veszel a helyi ünnepi eseményeken – így mélyebben megértheted a cseh kultúrát. A szállást és az utazást is foglald le jóval előre, mert az ünnepi időszakokban gyorsan betelnek.

Programajánlók és események

Ha munkaszüneti napon jársz itt, használd ki az alkalmat, és merülj el a cseh hagyományokban. Menj el egy húsvéti vásárba, látogass el egy karácsonyi vásárba, vagy csatlakozz a május 1-jei, illetve október 28-i ünnepléshez. Ezek az események egyedi bepillantást adnak a cseh kultúrába, és olyan emlékezetes élményt nyújtanak, amilyet az év más szakában nem találsz.

Gyakorlati prágai tippek helyiektől

Térképek, amiket neked készítettünk:

Helyi tapasztalatunk alapján részletes térképeket készítettünk a látnivalókról, rejtett helyekről, szállásokról és útitervekről. Reméljük, segítenek felejthetetlen utat tervezni a szülővárosunkba. Nézd meg a térképeket ezen az oldalon.

Hogyan spórolj a pénzváltáson:

Nagyon ajánljuk a Revolut kártyát — az egyik legjobb utazós bankkártya. Több mint 10 éve használjuk, és már több ezer eurót spóroltunk vele.

Hol szállj meg Prágában (a tippjeink):

	1. opció	2. opció	3. opció
Belváros	Metropolitan	River View	Dancing House
Olcsó	Pension Akát	Czech Inn	AirBnb
Terasz	Wenceslas Square	Metropolitan	Dancing House
Parkok és kávézók	Hotel Orion	Anna Hotel	Libero Residence
Luxus	Grand Hotel Bohemia	Alchymist	KINGS COURT

A legjobb prágai vezetett túrák:

• Első látogatáskor kötelező: Fő látnivalók és belvárosi séta
• Zsidónegyed:Séta a zsidónegyedben
• Rejtett gyöngyszemek:Rejtett helyek gyalog, helyi idegenvezetővel
• Kerékpáros túra:Városi kerékpáros túra
• Gasztrotúra:Utcai kajás séta (kóstolókkal)
• Sörtúra:Prágai kisüzemi sörfőzdék túrája

Fedezd fel Prágát, mint egy helyi

Töltsd le a helyiek Prague Guide-ját, és tudd pontosan, hova menj, mit kerülj, és hogyan közlekedj.

Ezért szeretik az utazók:

Helyi helyek, amiket nem találsz az útikalauzokban
Offline térkép — roaming nélkül
Okos útitervek rövid városnézéshez
Pénzspóroló és biztonsági tippek

Mentsd el a cseh munkaszüneti napokat későbbre vagy küldd el a barátaidnak:

Segített ez a cikk a cseh munkaszüneti napokról? Oszd meg a barátaiddal!